Szervusz Péter!
Nagyon tetszik a honlapod, különösen az a rovat, ahol
lehetõséget biztosítasz az olvasók motorjainak bemutatására,
még akkor is, ha azok esetleg nem többszörös díjnyertes
restaurált példányok, "csak" szépek, de
legalábbis a tulaj
büszke rájuk és vigyáz rájuk.
Mivel én is egy friss és lelkes Pannonia tulajdonos vagyok,
úgy
döntöttem én is élek az általad felkínált
lehetõséggel
és küldök egy pár képet a gépemrõl.
Régen dédelgetett álmom volt egy igazi "nagy"
magyar motor, és
mindig olyan motort szerettem volna, ami nálam öregebb. Tavaly
szeptemberben kaptam meg a P21-est, ami már régen is az egyik
kedvenc motorom volt. Tudom van gyorsabb, erõsebb, megbízhatóbb,
korszerûbb, drágább motor is, de most, hogy van ez a P21-em,
kétlem, hogy fogok valaha is másik motorra vágyni.
A motorról: 1973. júliusi, tehát elég korai
Pannonia P21, kb.
90%-os állapotban. A felújítás egy móri srác
keze
munkáját dícséri, én még nem nagyon
alakítottam rajta,
csak lemûszakiztattam, eredetvizsgáltattam, meg ilyenek. Aztán
jött a tél.
Hogy senkit ne vezessünk félre: a képen nem gyári
eredeti az
elsõ sárvédõ (MZ), a gázmarkolatok, a tükrök,
a
kilométeróra (MZ), a gyújtáskapcsoló (MZ),
az ülés (?), a
hátsó lámpa (Jawa), a hátsó rugóstag
(MZ). Hiányzik a
gumiharang az elsõ teleszkópról, a takcsíkozás
illetve a
kétlábú támasz. Ilyen hátsó sárvédõt
is még csak a
P20-ason láttam (kicsit le van vágva a vége) és
azt hiszem dupla
bowdenes gázmarkolat is csak a P21L-en volt eredetileg. Mivel a motor
így ahogy van, nagyon tetszik nekem, nem hiszem, hogy teljesen vissza
fogom állítani gyári állapotába. Biztos,
hogy nem fogom újra
pirosra festeni, meg a T5-ös hátsó sárvédõjét
feltenni,
és bár az eredetin nem volt, én fogok rá irányyjelzõt
tenni.
Sokkal fontosabb, hogy ha végre jó idõ lesz, akkor gyakran
elõforduljak vele az utcán.
Íme a képek:
